fabiengyerek

1: Elsősorban Quimby .

[Quimby - Kilégzés]

2: Az óvodások aranyalbuma cd-t bevittem a bölcsibe is egy példányban, úgyhogy már kívülről.

3: Goran Bregovic megy mostanában, például a kertben is. A férjem sokat volt ott egyedül délután, mert betonozták a teraszt. A szomszédok is biztosan örültek ennek. Meg a nemávisemeszecának.

[Goran Bregovic - Ederlezi]

4: Ezt csak Boban Markovic tudja űberelni, néha már nekem is sok :)

 
[Boban Markovic Orkestar]

5: Itt a dupla első cédéje van, mert az unplugged, csendesen is lehet.

  [Nirvana - Unplugged in New York]

Poiztívumok:
Kizárólag kicsiknek szól. Talán max. 4 év az érdeklődési felső korhatár.
Reggel hattól este nyolcig tart. Éjszaka egy pár kockás végtelenített kacsamese megy arról, hogy a kacsa megfürdik, megtörülközik, bemegy a szobájába, lekapcsolja a villanyt, és szundikál.
Megfelelően rövid részenként történik a megfelelően normális cselekmény.
Például:
- egy tóban három viziló van, akik felváltva elbújnak a víz alá, majd kijönnek kukucskálni;
- helyszín egy úttest, ahol felváltva jön egy kukásautó, akik elviszi a kukát, egy locsolóautó, és egy versenyautó;
- helyszín egy város, ahol felváltva feltűnik egy anyuka, aki az alvó pici baba hátát simizi, aztán egy apuka kézen fogva két gyerekkel, és más emberek;
- egymás után jönnek a különféle színű lufik, egyre nagyobbak lesznek, egyre láthatóbbak rajtuk a különféle állatok: mókus, cica, ló, méhecske, birka, röfi stb.;
- helyszín az úttest felülnézetből, ahol felváltva jönnek autók, buszok, állatok és gyerekek a szüleikkel;
- helyszín a veteményes, esik az eső, süt a Nap, és felváltva nőnek ki a répák, káposzták stb.
A mondanivaló pozitív, békés, családias, mindennapos, játékos.
Végig zenei az aláfestés, semmi beszéd, néha vannak háttéreffektek, zörejek, állathangok, nevetgélés.
A dallamvilága gyerekeknek való.
A képi világa gyerekeknek való.

Negatívumok:
A hangzásvilága művi. Szintetizátor. Sehol egy élő hangszer.
A képi megformálás kicsit elnagyolt (de legalább kedves).

Legnagyobb erények:
1. Nincsenek reklámok!
2. Ötletesek és érdekesek a történetek.

Még infó:
júpíszí újság 11. oldal
saját honlap

****
2007. dec.:
Egyre jobb a zene :) Van xilofon, és élő(nek látszó) hangszerek is.
Bővült a meseválaszték. Van, hogy az állatok háromdimenziós háttér előtt szaladgálnak és bújócskáznak. És új állatok is vannak.

Két L, könyörgöm. Annyira slendrián már, hogy magyar szájtokon feszt Russel-nek írják. Minősített eset: Rusel Grove, amit könyvalakban bírtak megjelentetni.
Fenti index oldal ettől eltekintve hurrá, van ott beharangozó az új filmről, ami nekem hivatalból tetszik már így előre :)

Ez egy jó Russell Crowe oldal:
http://www.murphsplace.com/crowe/news.html
Ez pedig egy jó Russell Crowe kép :)
 

Most már biztos, ma beláttam, hogy elkezdődött. Szép lassan ment, nem egyik napról a másikra. Dackorszak alert. Miezkorszak dettó.

Három visszatérő kérdése van: mi ez?, ez mi volt? (mivót), te mit csinálsz? Utóbbit néha magára is vonatkoztatja, hogy 'én mit csinálok?' mikor éppen kiönti a kakaóját direkte, vagy túl hangosan ütlegeli a kisautóját az asztalhoz, és én csúnya nézéssel egybekötve megkérdezem, hogy te mit csinálsz?
Először tényleg csak néha-néha kérdezett, de most már egész nap ez megy. Nekem elég nehéz megfelelően kreatívan ellensúlyozni a kitartását, úgyhogy egy ponton túl már én is csak kitartó tudok lenni, és a túlélésre játszom.
Dac témában van egy-két kritikus pont, például a fürdés vagy az öltözködés. Hiába tudom előre, mindig behúz a csőbe, és felkapom a vizet. Például amikor már harminckét perce próbálom ráerőltetni a zoknit vagy a nadrágot, de mindig nevetve elrohan, vagy elforog ide-oda; vagy amikor hiába mondom ezredjére is, hogy ne igyon bele a kádban a vízbe, és röhögve tölti magába a kis locsolókannájából a szutykos és habos vizet; vagy épp ellenkezőleg, sikítva üvölt, hogy nem akar fürdeni, és teljesen izomlázam lesz, amíg valahogy levakarom róla a koszt. Azért érzem ezeket kritikusnak, mert ha én ilyenkor felkapom a vizet, akkor a nagy nevetés után mindig legörbül a kis szája, és nagyon szemrehányóan tud nézni. Én aztán totál lefáradva, halál idegben, lelkiismeretfurdalással egybekötve mosolygok rá, hogy eltereljem máshová a figyelmét, de közben hurrá, végre elértem, amit akarok.
Ezek a meccsek nyilván normálisan, de annyira semmit nem olvastam még ebben a témában, hogy most inkább nekiállok, és keresek valami megnyugtató szakirodalmat :)

Vannak olyan nehéz napok, amikor én egy kicsit nem érzem magam magyarnak. Férjem kicsit sem. Ilyenkor általában Boban Markovic szól, vagy tzatziki van vacsorára.
Nem irigylem senkitől Magyarországot. Relatíve. Én például állampolgár vagyok, van személyi igazolványom. De aztán lehet, hogy valójában azok a magyarok, akik árpipajzsot adományoznak, meg izomból gárdáznak meninblack. Mit lehet azt tudni? Nekem például tetszett a Magyar Vándor c. film. Férjemnek meg nem.
Általában sokat gondolkozom azon, hogy leírjam-e ide a blogba azokat a redbutton témájú hazai történeseket - hacsak felsorolás és kérdésfelvetés szintjén is - amik belemásznak az életembe, és amiktől idegrángást kapok. De aztán végül mégse, azazhogy nagyritkán. Nagysűrűn pedig - leginkább a gyermekre való tekintettel - elhatárolódom, mert kirekesztő vagyok. Ostobafób vagyok. De meghagyom nekik a játszóterüket, mert jófej is vagyok.
A Pelopponésszosz-félszigetet amolyan B-tervként tartjuk számon, hogy oda mi egyszer ki fogunk költözni végleg, mert a férjem - szerinte - (kis balkáni kitérővel) Mükénéből származik, én pedig szeretem a lukumadeszt. A gyermek - ha megnő - munkakörileg napágykipakoló lesz, egész nap rövidnadrágban. A görög nyelvet úgyse értjük, tévét nem nézünk majd, csak tengert. Jó lesz. Ha egyszer visszanőnek az olajfák. C-tervünk nincsen, űrhajónk se. Goran Bregovicot hallgatunk.

Zene is, szöveg is, itt:

http://quimby.mentha.hu

Kocsis Eszter: Csigaút [egyszervolt.hu]
Elindultam egy fűszálon, hogy a világot megjárom.
Csigaút, csigaút, ki tudja, hogy hova jut.
Följutottam jó messzire, fűszálának közepére.
Uramfia ott az út, nagy hirtelen visszafut.
Földre hajlott a fű szála, nem mehettem a világba.
Csigaút, csigaút, most már tudom hova jut.

***

Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára. Kanizsai, Kanizsai állomásra.
Elöl ül a masiniszta, ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja. VAGY
Elöl ül a masiniszta, hátul meg a krumplifejű palacsinta.

Nagyon szeret énekelni a gyermek. Ennek a refrénjét és a megy gőzöst néha magától is. Annyira édes, olyan, mintha egy ismeretlen nyelven énekelne, mert a jelentéstől teljesen függetlenül hangúlyozva boldogan húzza például azt, hogy elölűla maaaasiniszta, kíííagözöst, kíííagözöst igazít-ja. Régebben, amikor tényleg értelmetlen szavakat mondott, akkor gondolkoztam azon, hogy olyan, mintha külföldiül beszélne. Még kisebb (pár hónapos) korában pedig az foglalkoztatott a rengeteg szabad időmben, hogy mit mondanak a külföldi babák legelőször? Merthogy a magyar babák a szakkönyvek és a tapasztalat szerint is azt mondják először, hogy EÖ vagy HEÖ. Nálunk volt heö és hőőe is :) De az ö-betű nem tudom mennyire általános más anyanyelvű kisbabáknál...

Ebben a témakörben maradva, valamelyik nap arra jöttem rá, hogy a gyermeknek még teljesen mindegy, hogy mondok valamit, vagy énekelek valamit. Valószínűleg nem is tud különbséget tenni, mivel a beszédnek is van ritmusa és dallama is. Este most már rendszeresítette a kívánságműsort, és random módszerrel kér hol mesét, hol éneket, hogy versikét. Én azt bírom a legjobban, amikor egy könyvben minden egyes képre rámutat, és minden egyes képnél azt mondja, hogy: Ezt elmeséled korábban? :) Két mostani kedvence a csigaút (mojjattigát) [http://egyszervolt.hu/ret animációk 2006 Csigaút] és a teknősbékás mese (mojjatpíkát) [http://egyszervolt.hu/ret animációk, rajzfilmek Gyors-lassú], ami valójában csak egy kis animáció, de a hozzá költött prózában szereti. Ezen kívül van, hogy az összes kisautóját sorbaállítja, és mindegyikről kell mondanom egy mesét korábban. Kicsit lefáradtam, mire rájöttem a módszerre, amivel nagyobb agyi megterhelés (koncentrálás) nélkül el tudok mondani egymás után húsz kis mesét húsz kisautóról. Az egyszerűség és a didaktika kedvéért mindegyiknek az a vége, hogy és aztán bement a nagy kék dobozba, és szundikált reggelig.

Galla Miklós, Dolák-Saly Róbert, Laár András: Farkas a mezőn

[Popper Péter, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás - Sorsdöntő találkozások: szülők és gyermekek] 

2005-ös kötet. Három részből áll: Ranschburg Jenő - Egy egész életre szóló találkozás...; Vekerdy Tamás - "Vagyok, mint minden ember: fennség..."; Popper Péter - Ősök és utódok című rövid írásait tartalmazza.
Hátlapján van egy remek mondat: "A szülő-gyerek kapcsolat örökké tart. Még a halál sem választja el őket." Ennek nagyon örülök :) Valahogy mostanság már egyáltalán nem is akarok meghalni, idegesít a tudat, hogy a gyermeknek nélkülem kell majd élnie.

Ranschburg Jenő írása bevezetés a pszichológia rejtelmeibe. Leírja a gyermek anyával, apával és családdal való találkozásának lényegét; a különböző elnevezésű kötődések mibenlétét; a felnőtté válásig tartó periódusokat; tipizálja a szülői nevelési stílusokat.
Vekerdy Tamás olvasmányos stílusban folytatja a témát. A sorsról és az elvárásokról ír. Beleszövi Freudot, Suddessex grófját, Tomot és Jerryt. Szól a tévéről és a belső képkészítésről, a szabad játékról, a szülői háttérről, megfigyelésről és utánzásról, a derűről és a fejlesztésről, az elfeledett dajkarigmusokról és a fülpiszkálóról. Szerencsére régóta tevékenykedik, így talán egyre több gyerek életére vannak hatással az írásai.
Popper Péter rögtön az indulati és a hidegvérű verés lényeges különbségével indít. Aztán következik az őszinteség, a spontanaitás, a provokáció. Lényegretörően ír arról, hogy az ember nem tulajdon, aztán az álszeretetről, a férfinevelésről és a nőnevelésről, az érzelmek energetikájáról, a német és az angolszász iskolarendszerről, és végül a pénzről.

Mindenkinek ajánlom jó szívvel ezt a könyvet.

Mindenképpen szert kellett tennünk a lenti traktorra, mivel a gyermeknek mezőgazdasági munkagép rajongása van és vonzalom fűzi a szalmabálákhoz is. Ábrahámhegyi nyaralásunk alkalmával voltunk Salföldön a nyáron. Nyaralás nem azt jelenti, hogy például pihentünk vagy fürödtünk a Balcsiban, meg ilyesmi. Csak azt, hogy nyáron voltunk egy helyen, ami nem az állandó lakcímünk. Gyermek ugyanis végig negyven fokos lázat és nem evést produkált, emiatt végig vele kellett aludnom, azaz nem aludnom. Még a tapolcai kórházat is megjártuk, mert egy este elkezdett ömleni a nyál a szájából, pedig kint van mind a 20 foga. Azt hittük benyelt valami bogyót, vagy darazsat. Ügyelet persze a holdban, este nyolc, idegbaj, 200-zal mentünk a kórházig, ahol volt egy darab nyolcvan éves gyerekorvos, egy tajkártyafétisiszta assisztens, és az üvöltő gyerek. Kiderült, hogy valami sima szájfertőzés, ami ilyen korban ugye általános. A láz csak bónusz volt valami vírus miatt. Utolsó két napra elmúlt a láz és elmúlt a negyven fokos időjárás is, ezért inkább kirándultunk a környéken.
Szóval ez a Salföld nem olyan csikósgulyás, mint a honlapja alapján tűnik. Van sok kutyamacska, rackajuh, bivaly, kecskebirka, magyar ló, magyar tyúk, magyar kacsa satöbbi. Eltekintve ettől a vicces őshonos mizériától, gyerekeknek nagyon jó program, kedves a vidék, hatalmas a terület, gyönyörű a Káli-medence. A gyermeknek azonban a terület szélén álló, látványra és méretre is piramisnak ható bálahegy tetszett a legjobban. Azóta, ha lát bálákat az autóból, nekem lassítani kell, ő meg kiabál. Úgyhogy ez a vétel nagy királyság. Rossmannban árulják 1299 forintért.

Ma porszívózás közben találtam egy bazinagy fekete bogarat, aki a szőnyeg széle alatt lapult. Ismeretlen céllal és módszerrel jött be a lakásba. Legalább két centis keménypáncélú fekete állat, még két centis csápokkal. Visítottam a férjemnek, aki mondta, hogy ez csak egy tücsök, de én féltem, hogy elugrik, és nem nyúltam hozzá. Férj kivitte a kertbe az állatot egy lapáton, és megnézték a gyermekkel, megfogták meg ilyesmi, aztán az állat elballagott önszántából. És tényleg nem ugrált. Én 30+ évig azt hittem, hogy a szöcske a tücsök. Ez meg nemhogy nem ugrál, de mégcsak nem is zöld. Hogymikvannak.

Tegnap sikerült pontosan egy órát állni a nullás hídon. Ha csak harminc másodperccel előbb érkezünk oda, akkor vagy a) elkerültük volna ezt a rögtönzött pikniket vagy b) benne lettünk volna a tévében.  
A nullás előtti csomópont a leggázabb általában, mert sokan pofátlankodnak, még akkor is, ha semmi értelme. Ezen simán átjutottunk, fel a nullásra, besoroltam, mentem kicsit, aztán nagyjából padlófék, de csak mert kamion volt előttem, és nem láttam a feltorlódást. Teljesen leállt a forgalom. Egy idő után kikapcsoltam a motort, mert a tükörből láttam, hogy vállalkozóbb kedvű kíváncsiskodó ügyeletes híradósok kiszálltak a kocsikból, és beszélgetni kezdtek az elválasztó sávon. Aztán valaki előrement, aztán sokan előrementek. Aztán valaki hátrajött, hogy száz méterre tőlünk, négyes karambol van a híd közepén. Egy ökör bepofátlankodott a külső sávba (szokásos, hogy végigelőzik a külső sávot, aztán a lehajtó miatt mégiscsak kiállnak), amiért is nekiment az, aki nem engedte be vagy nem látta, és ennek még ketten nekimentek, majd egy macedón kamion zárta a sort. A kamion előtti vétlen autós szívta meg természetesen.
Szokásomtól eltérően nem is voltam ideges, pedig csak kétszáz méter választott el a lejárótól. Gyermek persze ki akart szállni a gyerekülésből, de egy ideig inkább hallgattam a kiabálását, mert attól tartottam, hogy mégiscsak megindul a sor, és akkor nem tudom majd bekötni időben. De amikor megláttam egy embert autópályás munkásruhában, amint a két sor között gyalog siet egy embernagyságú homokzsákkal a kezében, nos akkor lemondtam a délutánról, és kikötöttem a gyermeket. Kisvártatva nínózás, aminek a gyermek marhára örült. Láttam a tükörben, hogyan próbál utat törni magának a rendőrautó a totálisan alkalmatlan nulláson, hogy mégiscsak rohadjon el az, aki tervezte. Főleg az volt szép, ahogy két egymás mellett álló kamion próbált utat adni neki pár autóval mögöttem. Öt perces folyamatos vijjogás után már szívesen kilőttem volna a szirénáját, mert totál felesleges egy helyben állva figyelmet felhívni, de mindegy. Ezután jött még a mentőautó, az még gázabb volt, de átpréselte magát, néha kézzel löködték az autókat egy-egy centit tova.
Iszonyatos szerencsémre volt a kocsiban víz, ropi és Milka csoki, két guriga wc-papír, és pár térkép, így a gyermek ügyesen elszórakozott azzal, hogy minél nagyobb kuplejárt csináljon, ha már nem dudálhat folyamatosan.
Én azzal szórakoztam, hogy elnéztem az embereket, akik kiszállva az autójukból kedélyes csevegésbe elegyedtek, korzóztak előre-hátra a hídon, hozták-vitték az infókat. Volt, aki mobilt kért kölcsön a mögötte álló autóstól, volt aki cigit kért. Mintha előtte nem is akart volna éppen bepofátlankodni, előzni, törtetni, és szabályt szegni és karambolozni, aztán síró arccal rendőrek magyarázkodni ésvagy hullazsákban távozni, inkluzíve megszivatni mindenkit többtíz négyzetkilómeteres körzetben.
Szóval jó volt látni, hogy milyen szép is a világ, ha jó helyen vagyunk, és nem például száz méterrel előrébb. És azt is jó volt látni, hogy az emberek nem is utálják egymást. Biztos csak én utálom őket :) Mint például azt a nyitott tetejű dzsippes fickót, aki mellettem a másik sávban gagyizenét hallgatott egy órán keresztül.  Mindenesetre én lehúzott ablaknál üvöltettem a Petőfit :)

József Attila: Altató
Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház
Dunna alatt alszik a rét, aludj el szépen kis Balázs!
Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs
Vele alszik a zümmögés, aludj el szépen kis Balázs!
A villamos is aluszik, s míg szendereg a robogás
Álmában csönget egy picit, aludj el szépen kis Balázs!
Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás
Máma már nem hasad tovább, aludj el szépen kis Balázs!
Szundít a labda meg a sip, az erdő, a kirándulás
A jó cukor is aluszik, aludj el szépen kis Balázs!
A távolságot, mint üveggolyót megkapod, óriás
Leszel csak hunyd be kis szemed, aludj el szépen kis Balázs!
Tűzoltó leszel s katona, vadakat terelő juhász.
Látod, elalszik anyuka, aludj el szépen kis Balázs!
***

CD-n: Halász Judit - Válogatás (Zene: Tolcsvay László)

Hol volt, hol nem volt...
Volt egyszer két cica, akik kint laktak a kertben, a lépcső alatt. Reggel felkeltek, és látták, hogy nagyon szép az idő. Nem dörög az ég, nem fúj a szél, nem esik az eső, hanem süt a Nap. És ennek nagyon örültek. El is mentek játszani. Mentek-mendegéltek és találkoztak a vavvav kutyussal. - Szia vavvav kutyus! - Sziasztok cicák! Hát ti hová mentek? - Megyünk játszani. Gyere velünk! És úgy is lett. Mentek-mendegéltek, és egyszer csak odaértek. És ott aztán homokoztak, motoroztak, autóztak, futkároztak erre-arra, emerre-amarra. És azután nagyon éhesek lettek, kaptak finom hammot ebédre. Kaptak sajtot, husit, levest, répát, tésztát, vajaskenyeret, kakaót és mind megették az utolsó szemig! És azután nagyon álmosak lettek. Lefeküdtek a kiságyba és szundikáltak.
Itt a vége, fuss el véle.

Eredetileg azt akartam írni, hogy pusztuljon el az, aki a "6-os főút 0-ás híd Csepeli lejáró" tervezését jóváhagyta, mert ekkora gigantikus fost nem lehet épésszel megtervezni. Aztán mire idejutottam a géphez lehiggadtam, és megsajnáltam az anyukáját a baromnak, aki tervezte ezt az egészet. Senkinek nem akarok rosszat. Attól nem megy előre a világ, ha például dobálóznék tojással. Ráadásul a tojásokat is sajnálnám, meg a tyúkokat, akik azokat hiába tojták. Csak annyit szeretnék, dejólenne, ha mindenki azzal foglalkozna, amihez ért. Mindenki monnyonle, aki nem ért ahhoz, amit csinál. Ne a máséval verje a csalánt. És mindenki a saját tojását dobálja, ne a másét. Az ostobák meg semmit se dobáljanak, mert nem értenek hozzá. És ne rajzoljanak forgalmas csomópontot se.

Btw, az autóba zárt időmben rádiót szoktam hallgatni. Az elmúlt hetekben a megújult Petőfi rádiót teszteltem, és örömmel konstatáltam, hogy kérem nagyon zene. Nem pofáznak folyamatosan se reggel, se semmikor, a hírek pont annyi, amennyi kell, és minimálreklám. A zenék igényesek, és főleg olyanok, amiket szeretek is.

http://www.kalaka.hu
https://www.dalok.hu/lemez/id/107
https://www.dalok.hu/lemez/id/189

1993-as énekelt versek. A megszokott jó minőség és stílus jellemzi, és szerintem ez az egyik legváltozatosabb összeállítás. Objektíve természetesen 10 pontos, de a személyes listámon csak 9,99 [:)] decsakmert a vége felé van egy-két kevésbé szimpatikus darab. Nulla éves kortól ajánlom jó szívvel, mert nagyon jó zene. A szöveget bármennyi éves kortól mondogathatja az, aki tud már beszélni. Nálunk ez két éves két hónapos kor körültől játszik :)
Az alább [H] jellel jelöltekről egyszer már írtam, hiszen rajta vannak a Hol a nadrágom c. válogatáslemezen. Ennek ellenére iderajongok még egy-két sort egyikhez-másikhoz.

1. A cinege cipője [H] Ez a legeslegeslegkedvencebb, az biztos. Végig énekeljük a gyermekkel, én persze már kívülről tudom, ami azért nem kis teljesítmény [:)] mert ez egy jó hosszú dalocska. Ő persze a sorvégeket szereti csak mondani, de mindig alig várja a következő sort. Menni, keeni, ááva, venni. Kárkárkár :) Nagyon jó ezt énekelni! Bár, néha egymás után tízszer is kell, például autóvezetés közben. Ilyenkor azért eszembe jut, hogy esetleg még az orromon kéne pörgetni egy labdát is... vagy kettőt.
2. Ujjé/!/vi mese. Didádú, százlábú. Az elején lehet hangosan számolni, aranyos darab.
3. A garabonciások énekeiből. Itt Mikó István is szerepel. Nagyobbaknak való világ.
4. Ó, ne vidd el. Ez a valahai legszebb szerintem. Annyira jó a délszlávos zenéje, mintha végig fájna a szívem, amíg hallgatom. A fenti dalok pont hun ebbe mindenképpen érdemes belehallgatni.
5. Szedjük a jó almát, Kordély a kereke. Két cseremisz népdal. Remek ázsiai hangzás, pentaton, szolfézsóra. Szómagyarázati lehetőség: körtvély, bükköny, imbolygó, hullongó :)
6. Kék a hajnal. Tisztára olyan a hangulata, mint valami elfeledett úttörődalnak. Lehet rá masírozni szépen, és énekelni Weöres amúgy kedves szövegét, amitől az egész masírozás értelmet is nyer. Nem is tudom hol vannak ma ezek a hajnalok meg rétek. Én kívülről tudtam az amidalainkat, és erről a dalról mindig az a kis fehér könyv jut eszembe :)
7. Integető. Már körülbelül ennél a számnál megint csak ismételném magam, hogy mekkora nagy királyság a Kaláka. Ez a kis dal is tündéri, nagyon símogató a dallama, altatónak is kiváló.
8. Ugróiskola. Ütögetős hangszeres ritmusos Gryllusos. Személy szerint a végét végigugrálom, mintegy demonstrálva a gyermeknek az ugróiskolát. Nem tudom, hogy az köti-e le, hogy elképzeli, hogy ez mekkora jó játék, vagy az, hogy az anyja ökörködik...
9. Fűszedő [H]
10. Vándor népek. Rövidke Gyalog galoppos lópatadobogás. Kiolvasó. Iringó-tilinkó, aranyos és rövid. Marcelháza, Bátorkeszi, Dunakeszi, Komárom. Az előzőhöz hasonló dallammal kimerítő honismereti városnézés. Remekül lehet rá táncolni, ezt is nagyon szeretem. Utazás. Utazásos, ritmusos, a börönd ödönös kisautó unokatesója.
11. Görögdinnye [H]
12. Nagymegyer - Nagymagyar [H]
13. Ukulele [H]
14. Pletykázó asszonyok. Ezt a verset a letyepetye kifejezés miatt nem szerettem sose, mert ez a letyepetye olyan ragadványos, furcsa hülyeség. A gyermek meg órákig bírja mondani, hogy letepetepeppete. Úgyhogy kénytelen vagyok ezt nem forwardolni :)
15. Óvodások ballagódala. Gyerekek énekelnek. Olvastam - tán indexes anyukáknál -, hogy van óvoda, ahol rendesen vonulnak, és konkrétan telepakolják a szülők csokrokkal a jól kiöltöztetett gyerekeket, meg a szokásos felhajtás. Talán kapnak autót is, vagy aranyláncot, nem tudom. A dal se jön be, biztos emiatt.
16. F-dúr fonatina. Ez is Tandori, mint az előző. És ez se kedvenc. Tán sok benne a furulya, vagy az F-dúr, who knows.
17. Faiskola [H]
18. Csalafinta - Hiszitek-e? - Hívogató - Altatódal. Barak László versikéi.
19. Rondóka [H]
20. Szajkó [H]

Jó dolog a statgép. Az eddig is látszott belőle, hogy teodora, callina, mézéscsoki, crescendo, gorati blogjából idetalál hozzám egy-egy link, és ennek nagyon örülök :)
[Remélem visszafelé is működik néha a madzag :)]
Nemrég a hivatkozások böngészése közben megtaláltam a blogomat néhány nemblogon is
kalaka.lap.hu [Lemezek]
ghymes.lap.hu [Blogok]
thomas.lap.hu [Thomasról írják]
wikipedia [híres nyulak listája :)]
Ettől aztán gyorsan zavarba is jöttem, de szintén nagyon örülök :)

Vasárnap kint voltunk a gyerekszigeten. Hat hétvége együttlét, hehhehe. Egy barátnőm szólt, hogy most van, én nem is tudtam róla, mivel emberi időben nem nézek tévét, ahol ezerrel megy a hirdetés. Mindenesetre megnéztem a honlapot. Logisztikáztam, hogy melyik nap lenne a jó, milyen koncert van a nagyszínpadon, és milyen programok vannak a kis sátrakban. Azon kaptam magam, hogy ugyanezt csináltam úgy ezer éve is, kisakkoztam, hogy melyik nap van a VHK meg a Quimby meg a PUF, meg a Boban Markovic, mert akkor aznap megyünk ki :) Nos, a Kaláka idejében nyaralni megyünk, Halász Judit már volt, úgyhogy Gryllus Vilmos nyert szólóban, a többi nem nagyon csigázott fel.
Tízre (délelőtt hehe) mentünk a gyermekkel ketten. Parkoló bent a szigeten, még hely is volt. Kedves biztonsági őrök, sok gyerek, kis séta, majd a monopoltelefonos, a csokis, a pelenkás, a női újságos sátrak, sokkolóan rózsaszín látvány, aztán egyszercsak a színpad. Rögtön az elején a pelenkás sátorban átvettem a pelenkáscsomagolásokról összegyűjtött számos nyusziért járó tíz darab ajándékot, mivel ez nekem jár :) Mivel az agyamat beszippantotta a fogyasztói társadalom. És nem is vittem magammal az összeset :) Négy zokni, két tusfürdő, két könyv(nek látszó izé), két fürdős szivacsállat volt a megérdemelt jutalmam. Valamint pelenkáztam egyet bónusz. Aztán megnyugtattam magam, hogy vannak nálam nagyobb hülyék is, egy anyuka képes volt mindhárom gyerekére tékomos reklámpólót adni. Jaj, na mindegy. A gyermeket nagyjából hidegen hagyta mindez, az ezer hely közül neki összesen három tetszett, szerencsére. A nőimagazinos, és a pelenkás sátorban található játszóház, mert tele volt autóval és vonattal, előbbiben volt egy kedves felügyelő lány is. Valamint a mutatványos rét, mert ott voltak fa motorok, és kis taliga, amit lehetett erre-arra tologatni. A többi vagy pénzbe kerülős, vagy durván reklámcélú játékhelyszín egyrészt nagyobbaknak szólt, másrészt vagy pont ezért szerencsére egy másodpercig se volt érdekes. A Gryllus-koncert kedves volt, sok éneklő anyukával és kisgyerekkel; gyermeknek a tűző napsütés ellenére nagyon tetszett. Nekem is. De csak emiatt nem fogunk kimenni se jövőre, se azután. Konkrétan vérborzalom az egész, ócska marketinghakni. Mondjuk nem tudom, mit vártam... És itthon láttam, hogy a zoknik nem is kékek, hanem lilák. Ezek után idegi alapon befestettem a hajam, mert megérdemlem :)