Én csak sütireceptet kerestem a neten (lustaháziasszonyoknak való egyszerű főzés nélkülit), és annyit kattingattam idegi alapon, hogy végül az alábbi szöveget találtam, amihez dallamot nem tudok társítani, mert sose hallottam. Viszont már a második soránál sírtam, a monitor előtt ülve:
A néni fát vett, egy apró, zöld fenyőt
úgy vitte karjában, mint egy csecsemőt
Feldíszítette, tett rá almát, diót
s hogy zene is szóljon bekapcsolta a Petőfi Rádiót
Ez az utolsó Karácsony egyedül, hogy külön ünnepelünk
jövőre biztosan sikerül és majd újra együtt leszünk
Megterített egy személyre a csupasz asztalon
ma kivételesen két fogás volt, hisz ez nagy alkalom
A fotelban ült, kezében a bácsi fényképe
mióta elment, sokadszor most is megígérte, hogy
Ez az utolsó Karácsony egyedül, hogy külön ünnepelünk
jövőre biztosan sikerül és majd újra együtt leszünk
ott fenn... (Pierrot: Az utolsó Karácsony egyedül)
Eszembe jutott, hogy a gyermek születése után jó két hónap telt el úgy, hogy bármilyen szituációban el tudtam sírni magam. Minden nap találtam okot rá. Főleg, ha zene is szólt. Ilyen számokon például, hogy:
Rasmus - I'll take the shot for you. Elképzeltem, hogy a gyermeket meg kell védenem. Nem tudom mitől. Bármitől. Természetesen hősanya minimum egy többminttestőr.
Halász Judit - Remélem nem felejtesz sokáig el, ha egyszer elmegyek. Elképzeltem, hogy meghalok, amíg a gyermek még csak csecsemő. És el fog felejteni. Nem is fog emlékezni.
Mit tehetnék érted? Halász Judit. Bármit. Mivel hősanya ahol tud segít.
Quimby: kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart. Hát a Kiss Tibi szövegei. Honnan tud ilyet? Szóval néztem a kis kócos gyermeket, tejfoga még nem is volt, de a szívembe mart, pusztán a létezésével.
Chris Rea: Blue Café - where have you been, where are you going to, I wanna know whats new, I wanna go with you. Itt elképzeltem, hogy már nagyfiú, és elmegy egyetemre, és nekem fogalmam se lesz, hogy mit csinál és csak sírok majd, és várom haza mindig, és akkor persze hazajön és aztán megint kezdődik elölről, és boldogan élünk, míg meg nem halok.
Szerelem ez, nem is kérdés. Vérborzalom :)
