Most komolyan, az emberek így halálosan meglepődtek a végkielégítéseken, meg lenyúlt százmillákon meg offsórmilliárdokon? Én ezen lepődtem meg. Hogy hol él bárki-mindenki? Jó, nekem könnyű, mert olyan helyen dolgozom, és több, mint tíz éve látom, hogy mi megy. Minden kormányváltásnál sőt, néha sűrűbben, a többszázmillió. Néha milliárd, kifigyeloda. Az megy. Tanácsadói szerződésekre, illetve az Igazgatóságnak meg a Felügyelőbizottságnak. Onnan meg a pártkasszákba. Az egész IG-t meg FB-t mindig le kell cserélni aztán kinek-kinek meg kell köszönni. Hát sajnos mindenkinek nem juthat, bár hogy még ott vagyok, az azért van, mert reménykedem ehhehe. Nem is igaz, mert hogy még ott vagyok, az azért van, mert a munkám jó, lenne van értelme, úgy szociálisan mind népgazdaságilag, még akkor is, ha a nagyon nagy főnökök trágyalégylárvák mind. Ugyanezt érezheti egy nyomozó is például, vagy egy békávéellenőr is, mint én.
Egy megoldás van kedves gyerekek, mindenkinek, tehát mindenkinek be kell tartani a szabályokat. Aki nem tartja be, azzal be kell tartatni. A tartatni az nem egy olasz piskótaféleség hanem a legfontosabb szolgálat létigéje. A szabály pedig az, kedves gyerekek, hogy ne hazudj, ne csalj, ne lopj. Aki hazudik az csal, aki hazudik az lop, az pedig mind-mind nagyon csúnya dolog. Persze corpus delicti nélkül ilyen fentieket leírni szintén az, pfuj.
Jó reggelt kívánok.
