Pap József: Ny. Gy. Bemutatkozik
Gyöhgy vagyok, Nyúf Gyöhgy, nem Gyuszi.
Nyúf Gyöhgy, úgy ahogy mondom, Nyúf. Nem Nyuszi.
Csumaszedéskor vóvtam nyuszi, akkor egy kőhtő főfedezett és vehsbe szedett
Az ő vehsében, igen abban vóvtam Nyuszi Gyuszi.
Gyöhgy vagyok, Nyúf Gyöhgy. Nem nyuszi.
Domokos István: A zongorabajnok
Azért van nekem két erős karom, a billentyűkkel ne legyen bajom.
Egymillió van belőlük, mégse ijedek meg tőlük.
Ha mégse mászik a C-dúr akkordba, a lábpedállal megyek neki nyomban.
Táncoltatom órák hosszat magában, pilledjen el, mint bolha a gatyában.
Domokos István: Jaj nekem!
Jaj nekem, hívjatok papot. Lenyeltem három meggymagot.
Ha az orvos nyomban itt nem támad, megkapom a lármás gyomorlázat.
Hozzon magával főzőkanalat, passzírozót, hőmérőt meg savakat.
Jaj nekem, hívjatok papot, lenyeltem három meggymagot.
A májam annyira elzsibbadt máris, nem dobog, s ez már az utolsó fázis.
Vérem csak úgy ömlik a szememből, ujjaim kifordultak a kezemből.
Domokos István: Képzeljétek
Képzeljétek, mi történt velem? Egész éjjel csukva volt a szemem. Úgy aludtam.
Képzeljétek, mi történt nálunk? Kiürült a leveses tálunk. Ebéd közben.
Képzeljétek, micsoda szerencse? Légy repült tegnap a levesbe. Jókora bögöly.
Képzeljétek milyen erős vagyok? Betörtem egy hatalmas ablakot. Kaviccsal.
Képzeljétek, tavaly mit csináltam? Sötét este megmostam a lábam. Szappannal.
Domokos István: A Duna
Szutykos a Duna, lám, hehehe. Olajos, sáros a feneke.
Megtelt, mint a szemetes kosár, híd alatt hever a vén klosár.
Hébe-hóba átlöttyen a gáton. Kódorog a pincékben, utcákon.
Vagy hullámzik, mint szélben a haj. Úszkál benne sok gumicsizma hal.
Hiába minden, eső, nap, hó, nincs benne már csík, se kagyló.
Sinkovits Péter: A zenekar
Hangol már a zenekar, kezdődik a zűrzavar
Bőgő, dob és harsona, kavargó zenebona.
Elöl áll a zongora, három lábú cimbora
Skálázik a gordonka, semmi másra nincs gondja.
A hegedű karcsú, fürge, láthatni, hogy jó a kedve.
Teheti, hisz nincs ki bántsa, testvére a komoly brácsa.
Lágyan szól a mandolin, elúszik a szandolin.
Bársonyosan zeng a hárfa, hangok alá puha párna.
Mit mondjunk a cintányérról? Hangpréselő rézedénypár.
Mindkettőnek egy az ára, üsd csak össze, nem lesz kár.
Csörög már a kasztanyét, spanyol táncos fürgén lép.
Pontos ám a xilifon, nem kell hozzá metronóm.
Mindenünnen dob pereg, vad viharos fergeteg.
Erősködik a duda, elnyomja a trombita.
Megszólal a harsona. Négy katona marcona.
Tisztelegve elsiet, léptük csupa lendület.
Megszólal a gong, vége van és pont.
Pinczési Judit: Benedek király
Volt egy parittyakő, ha ablakot talált
Százkét falu csizmát húzott - szólt Benedek király.
Zsákolt lyukba meleget, nevét mondták eleget.
Ajjaj Benedek király.
Fel is gyűlt a Nap nagyon, kemencesutba állt.
Most már nyugodtan alhatom - szólt Benedek király.
Felesége Kancsali, nem tudott ágyat bontani.
Ajjaj Benedek király.
Világgá küldte őt, ahogy dukál.
Barackízt nyalnék lakomán - szólt Benedek király.
Keresztanyja Bukta Szél csak hallgatta, hogy mit beszél.
Ajjaj Benedek király.
Kancsali után küldte őt, ahogy dukál.
Életvizet, de szaporán - szólt Benedek király.
Másodszépapja Vizicsen azt mondta, hogy nincs ilyen.
Ajjaj Benedek király.
Bukta Szél után küldte őt, ahogy dukál.
Átbuckáznék egy hómezőt - szólt Benedek király.
Volt vőfélye Piripócs, kihozott egy szita sót.
Ajjaj Benedek király.
Vizicsen után küldte őt, ahogy dukál.
Szeretnék megülni paripát - szólt Benedek király.
Koma fia Esze Mén azt hitte, hogy kos a mén.
Ajjaj Benedek király.
Piripócs után küldte őt, ahogy dukál.
Röptetnék pirosat, remegőt - szólt Benedek király.
Fiatal nénje Tulipán elmenekült fakutyán.
Ajjaj Benedek király.
Majd visszaszállnak a kulcslyukon, ahogy dukál.
Ezért birkává változom - szólt Benedek király.
Kisbojtárja Füttyelő azt felelte üsse kő.
Ajjaj Benedek király.
Varjú György: Száll a hinta
Hinta hinta hopp palinta, Lengve-ringva száll a hinta.
Tarka szoknya selyemfodra libben-lobban a magosba.
Hinta hinta hopp palinta, Lengve-ringva száll a hinta.
Nincsen határ, a hinta száll, süss Napsugár, örök a nyár.
Tolnai Ottó: Ébenlibikókák
Ébenlibikókákat ácsoltak végig a futaki úton.
És ott libegett és ott billegett egész Újvidék.
Ébenlibikókák az éjben - mondottam felijedve anyámnak.
Igen - válaszolta közömbösen - behallatszott a kopogás.
De nem modott igazat. Hisz őt is ott láttam libegni
Bő fehér szoknyában egy gyöngyházintarziás libikókában.
Újvidék és az újhold között.
Tolnai Ottó: Van egy barátom
Van egy barátom, a Barta Győző. Senki nem tud úgy lopni, mint ő.
Egyszerűen adottsága van hozzá a gyereknek.
Sokra viszi még - ahogy az apja mondja
Sokra viszi még ebben a büdös életben.
Ha nem, akkor még mindig lehet belőle operaénekes.
Hisz állandóan pincéből szól, akár egy basszbuffó.
Tolnai Ottó: Puccs
Fáklyaként emeltem fagylaltomat. Málna, ribiszke, puncs.
Miféle puccs készül itt, gyerekek? Miféle puccs? Málna, ribiszke, puncs.
Nem készül itt semmi. Mindennek fuccs. Málna. Ribiszke. Puccs.
Túri Gábor: Fő a józanság
Szenvedélyes vízivó a nílusi viziló.
Állandóan kortyolja a szikvizet A Nílustól mégse kérdi, mit fizet.
Nílusparti zenekarban jó zenész Sikerének záloga a józan ész.
CD-n: A Pelikán
Gyöhgy vagyok, Nyúf Gyöhgy, nem Gyuszi.
Nyúf Gyöhgy, úgy ahogy mondom, Nyúf. Nem Nyuszi.
Csumaszedéskor vóvtam nyuszi, akkor egy kőhtő főfedezett és vehsbe szedett
Az ő vehsében, igen abban vóvtam Nyuszi Gyuszi.
Gyöhgy vagyok, Nyúf Gyöhgy. Nem nyuszi.
Domokos István: A zongorabajnok
Azért van nekem két erős karom, a billentyűkkel ne legyen bajom.
Egymillió van belőlük, mégse ijedek meg tőlük.
Ha mégse mászik a C-dúr akkordba, a lábpedállal megyek neki nyomban.
Táncoltatom órák hosszat magában, pilledjen el, mint bolha a gatyában.
Domokos István: Jaj nekem!
Jaj nekem, hívjatok papot. Lenyeltem három meggymagot.
Ha az orvos nyomban itt nem támad, megkapom a lármás gyomorlázat.
Hozzon magával főzőkanalat, passzírozót, hőmérőt meg savakat.
Jaj nekem, hívjatok papot, lenyeltem három meggymagot.
A májam annyira elzsibbadt máris, nem dobog, s ez már az utolsó fázis.
Vérem csak úgy ömlik a szememből, ujjaim kifordultak a kezemből.
Domokos István: Képzeljétek
Képzeljétek, mi történt velem? Egész éjjel csukva volt a szemem. Úgy aludtam.
Képzeljétek, mi történt nálunk? Kiürült a leveses tálunk. Ebéd közben.
Képzeljétek, micsoda szerencse? Légy repült tegnap a levesbe. Jókora bögöly.
Képzeljétek milyen erős vagyok? Betörtem egy hatalmas ablakot. Kaviccsal.
Képzeljétek, tavaly mit csináltam? Sötét este megmostam a lábam. Szappannal.
Domokos István: A Duna
Szutykos a Duna, lám, hehehe. Olajos, sáros a feneke.
Megtelt, mint a szemetes kosár, híd alatt hever a vén klosár.
Hébe-hóba átlöttyen a gáton. Kódorog a pincékben, utcákon.
Vagy hullámzik, mint szélben a haj. Úszkál benne sok gumicsizma hal.
Hiába minden, eső, nap, hó, nincs benne már csík, se kagyló.
Sinkovits Péter: A zenekar
Hangol már a zenekar, kezdődik a zűrzavar
Bőgő, dob és harsona, kavargó zenebona.
Elöl áll a zongora, három lábú cimbora
Skálázik a gordonka, semmi másra nincs gondja.
A hegedű karcsú, fürge, láthatni, hogy jó a kedve.
Teheti, hisz nincs ki bántsa, testvére a komoly brácsa.
Lágyan szól a mandolin, elúszik a szandolin.
Bársonyosan zeng a hárfa, hangok alá puha párna.
Mit mondjunk a cintányérról? Hangpréselő rézedénypár.
Mindkettőnek egy az ára, üsd csak össze, nem lesz kár.
Csörög már a kasztanyét, spanyol táncos fürgén lép.
Pontos ám a xilifon, nem kell hozzá metronóm.
Mindenünnen dob pereg, vad viharos fergeteg.
Erősködik a duda, elnyomja a trombita.
Megszólal a harsona. Négy katona marcona.
Tisztelegve elsiet, léptük csupa lendület.
Megszólal a gong, vége van és pont.
Pinczési Judit: Benedek király
Volt egy parittyakő, ha ablakot talált
Százkét falu csizmát húzott - szólt Benedek király.
Zsákolt lyukba meleget, nevét mondták eleget.
Ajjaj Benedek király.
Fel is gyűlt a Nap nagyon, kemencesutba állt.
Most már nyugodtan alhatom - szólt Benedek király.
Felesége Kancsali, nem tudott ágyat bontani.
Ajjaj Benedek király.
Világgá küldte őt, ahogy dukál.
Barackízt nyalnék lakomán - szólt Benedek király.
Keresztanyja Bukta Szél csak hallgatta, hogy mit beszél.
Ajjaj Benedek király.
Kancsali után küldte őt, ahogy dukál.
Életvizet, de szaporán - szólt Benedek király.
Másodszépapja Vizicsen azt mondta, hogy nincs ilyen.
Ajjaj Benedek király.
Bukta Szél után küldte őt, ahogy dukál.
Átbuckáznék egy hómezőt - szólt Benedek király.
Volt vőfélye Piripócs, kihozott egy szita sót.
Ajjaj Benedek király.
Vizicsen után küldte őt, ahogy dukál.
Szeretnék megülni paripát - szólt Benedek király.
Koma fia Esze Mén azt hitte, hogy kos a mén.
Ajjaj Benedek király.
Piripócs után küldte őt, ahogy dukál.
Röptetnék pirosat, remegőt - szólt Benedek király.
Fiatal nénje Tulipán elmenekült fakutyán.
Ajjaj Benedek király.
Majd visszaszállnak a kulcslyukon, ahogy dukál.
Ezért birkává változom - szólt Benedek király.
Kisbojtárja Füttyelő azt felelte üsse kő.
Ajjaj Benedek király.
Varjú György: Száll a hinta
Hinta hinta hopp palinta, Lengve-ringva száll a hinta.
Tarka szoknya selyemfodra libben-lobban a magosba.
Hinta hinta hopp palinta, Lengve-ringva száll a hinta.
Nincsen határ, a hinta száll, süss Napsugár, örök a nyár.
Tolnai Ottó: Ébenlibikókák
Ébenlibikókákat ácsoltak végig a futaki úton.
És ott libegett és ott billegett egész Újvidék.
Ébenlibikókák az éjben - mondottam felijedve anyámnak.
Igen - válaszolta közömbösen - behallatszott a kopogás.
De nem modott igazat. Hisz őt is ott láttam libegni
Bő fehér szoknyában egy gyöngyházintarziás libikókában.
Újvidék és az újhold között.
Tolnai Ottó: Van egy barátom
Van egy barátom, a Barta Győző. Senki nem tud úgy lopni, mint ő.
Egyszerűen adottsága van hozzá a gyereknek.
Sokra viszi még - ahogy az apja mondja
Sokra viszi még ebben a büdös életben.
Ha nem, akkor még mindig lehet belőle operaénekes.
Hisz állandóan pincéből szól, akár egy basszbuffó.
Tolnai Ottó: Puccs
Fáklyaként emeltem fagylaltomat. Málna, ribiszke, puncs.
Miféle puccs készül itt, gyerekek? Miféle puccs? Málna, ribiszke, puncs.
Nem készül itt semmi. Mindennek fuccs. Málna. Ribiszke. Puccs.
Túri Gábor: Fő a józanság
Szenvedélyes vízivó a nílusi viziló.
Állandóan kortyolja a szikvizet A Nílustól mégse kérdi, mit fizet.
Nílusparti zenekarban jó zenész Sikerének záloga a józan ész.
CD-n: A Pelikán
