100 Folk Celsius: Icipici mese
Egyszer volt, hol nem volt egy icipici házikó,
icipici házikóban icipici ágyikó.
Ottan élt, éldegélt egy icipici lencsi lány,
icipici anyukával túl az Óperencián.
Icipici lencsi lányka lencsi babát ringatott,
anyuka is ezt csinálta, s boldogságban éltek ott.
Amikor este lett, s az icipici lányka félt,
icipici anyukája mondott egy mesét.
(hogy: ... sokszor)
És ha meg nem haltak, ma is élnek, ma sincs vége a mesének,
ma sincs vége, sosincs vége, fuss el véle
100 Folk Celsius: Altató
Drága gyermekem, aludj szépen el, figyelj rám, egy mesét mondok el.
Nem tudom, hogy mikor volt, de megtörtént. Nézd, a mackód is figyel.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Hold, arcán néhány árnyalatnyi folt.
Este feljött, és amíg elő nem bújt a Nap, csak magában bandukolt.
Nézte, hogy a Föld lenn hogy tündököl, fűből-fából bajuszt is pödör
milyen szép, ha minden évben egyszer a tavasz virágokkal átsöpör
Ahogy sétálgatott, gondolt egy nagyot: megpróbált elérni egy csillagot
de nagyon távol voltak, ezért nem érhette el, arca könnytől csillogott.
Földre hullt a könny, mint ezernyi gyöngy, szellő szárnyon szállt a könnyözön
fehér fátyolfelhő száll a holdvilág elé s minden éjjel rád köszön.
Hallgasd, hunyd be két szemed megfogom apró kezed
simogatlak, amíg véget ér a dal hallgasd, hunyd be két szemed...
